2014. november 25-26-án első alkalommal került megrendezésre Budapesten a CEE FUTURAIL konferencia. A közép-európai vasúti árufuvarozási ágazat meghatározó képviselőinek találkozóján azok a kérdések kerültek napirendre, amelyek megoldásával érdemben növelhető a vasúti árufuvarozás versenyképessége a közép-kelet-európai régióban. Az esemény a magyarországi reprezentatív szakmai érdekképviseleti szervezet, a HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület szervezésében valósult meg azzal a céllal, hogy a régió piaci szereplői között újfajta együttműködést alapozzon meg.
A konferencia házigazdája, a HUNGRAIL ügyvezető elnöke, dr. Mosóczi László elmondta: az eseményen olyan problémák kerültek napirendre a régió 10 országának legjelentősebb vasúti árufuvarozó vállalatainak tolmácsolásában, amelyek megoldására uniós szinten vár megoldást a szakma. Az egyesület felvállalta, hogy a CEE FUTURAIL szakmai tapasztalatait szerkesztett formában fogja eljuttatni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium számára is, hogy a vasúti árufuvarozás legégetőbb kérdéseire szakmailag megalapozott válaszok születhessenek.
Olivier Onidi, a DG MOVE European Mobility Network igazgatója videóüzenetében arról beszélt, hogy az uniós jogszabálycsomagok újfajta együttműködésre késztetik a tagországokat. A vasútpolitika terén is változások várhatóak a jövőben, azok implementálására szakmai szempontok szerint is fel kell készülni. Nem mindegy, hogy milyen mennyiségű és minőségű áru halad át Európán; a helyes és jól irányzott fejlesztések egyértelműen szolgálhatják a vasúti árufuvarozási szektor versenyképességének növelését, nem utolsó sorban pedig költségmegtakarításokat is eredményezhetnek. Az árufuvarozási korridorok kapcsán beszélni kell arról, hogy a már jelenleg is működő struktúrák tekintetében mit lehet tenni a szolgáltatások integrálásáért, hogy a szektor miként használja ki a legoptimálisabban a finanszírozási lehetőségeket, hogy a korridorok működése miként segítheti a kontinens interoperábilis hálózatát.
Libor Lochman, a CER ügyvezető igazgatója örömmel üdvözölte a szakmai kezdeményezést, ebben az együttműködésben látja ugyanis annak a zálogát, hogy megvalósulhasson a „közös gondolkodás” a piaci résztvevők között és a hatékonyabb érdekképviselet is - uniós szinten. Érdemes megfigyelni az EU-15-ök és az újonnan csatlakozó közép-keleti országok közötti különbségeket; míg a minőség és a kapacitás szempontjából stabilizálódás, illetve némi emelkedés figyelhető meg a régi tagállamoknál (beruházások 35%-a a vasútra koncentrál), addig ugyanez a tendencia nem érvényes az újonnan csatlakozó államokra (mindösszesen 15% a vasút része a fejlesztésekből). Amíg a különbség ennyire jelentős marad, nem lehet minőségi szolgáltatást nyújtani nemzetközi viszonylatban és tovább nő a szakadék Nyugat és Kelet között. Égetőek az infrastrukturális fejlesztések is, nélkülük Kelet-Európa bekapcsolása Európa vasúti vérkeringésébe lehetetlen. A szakember záró gondolatai közt kiemelte: Európában kell gondolkodni a vasút tekintetében is, az egységes működést segítő intézkedések és szabályzások, a kiszámítható feltételek nyomán 10-15 éven belül elérhető lenne a valóban határok nélküli, versenyképes európai vasút.
A Rail Cargo Hungaria elnök-vezérigazgatója, dr. Kovács Imre arról beszélt, hogy a hatékonyságnövelés mellett kiemelkedően fontos az ügyfelek tekintetében egymás működési környezetének ismerete, így a vasúti árufuvarozást nehezítő tényezők könnyebben feltárhatóvá, ezáltal könnyebben megoldhatóvá válhatnak. Szükség van a vasutak erősebb nemzetközi képviseletére a közúti lobbival szemben, és ebben kizárólag az vezethet eredményre, ha Európa országai nem elszigetelve, hanem egymással karöltve vesznek részt benne. Az RCH vezetője előadásában az egyedi vagonos fuvarozás lehetőségeit vizsgálta, és kiemelte, a terület a jelenleginél magasabb fokú állami beavatkozást igényelne.
A CER Cargo Holding kereskedelmi igazgatója, Végh András előadásában a fenntartható fuvarozási módozat fényében közelített a vasúti árufuvarozás üzleti oldalához. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség növeléséhez megkerülhetetlen az intermodális jelleg előtérbe helyezése: az iparágnak környezetbarát, rugalmas, nagy mennyiségű árut optimalizált logisztikai láncokban továbbítani képes fejlesztésekben kell gondolkodnia. Megjegyezte, hogy az árufuvarozás előrelépéséhez az infrastruktúra fejlesztése mellett uniós, illetve kormányzati szintű fellépésre lenne szükség a gördülő állományt érintő beszerzések támogatási rendszerét illetően is.